Oldalháló

IZLAND

Na most kezd érdekes lenni, elvégre leendő csoportellenfélről van szó. Azon túl, hogy egy kontinens fogja sajnálni őket, miután rommávertük a csapatukat, elég sok dolog van, ami miatt kedvelni lehet ezt a különc bandát. Eltekintve a hobbiszintű bálnaszúrkálástól, az az érzése az embernek, hogy az izlandiakban nincs meg az a bántó unalmasság, ami a többi skandináv országot (finneket kivéve) jellemzi. Ez többek közt köszönhető annak is, hogy a világ faszán van az országuk, így túl sokszor nem tudtak összebalhézni akárkivel is, és ahogy beintettek az EU-nak, az mesébe illő. Csak a bálnákat hagynák békén, tényleg.

Nekem még mindig szokatlan, és idegen érzés, hogy a magyar válogatott ott van egy világeseményen, ezért nemrég azon kaptam magam, hogy az indulók listáját kezdtem böngészni, hogy megnézzem, mely válogatott lehetne idén az, aki kiérdemli a szimpátiámat, egészen addig, míg a szemem nem találkozott a 'Magyarország' felirattal, amely ponton újra lepörögtek előttem a Norvégia elleni pótselejtező pillanatai, majd örömkönnyekben úszva felkiáltottam, hogy 'téényleg, b**meg'. Ennek fényében kicsit értelmetlennek fog tűnni ez a post, és az ezt követő még három, de mondjuk azt, hogy hagyomány, és vegyük végig a többi válogatott szimpátiafaktorát is.

Első postként mi mással is kezdhetnénk, minthogy elmerengünk egy igazi magyar képregényhős életén. Természetesen nem Ő az első, nem is az utolsó (Gondoljunk csak Dárdai Pálra), és ez is bizonyítja, hogy a magyar ember ha kicsit megembereli magát, rommáalázza minden más nép gyermekét bármilyen feladatban (A japánokat is csak azért nem nyomjuk le bálnavadászatban, mert mi nem vagyunk ilyen vadbarmok). Ennek a legfényesebb képviselője volt Manno Miltiadesz. Tény, némi görög rásegítéssel született, de magyarként élte életét a tápláléklánc abszolút csúcsán. Atlétikai és művészeti polihisztor, nem igazán volt olyan szabadidős elfoglaltság a 20. század elején amiben ne lett volna nevetségesen jó, tehát természetesen ebben az új, fodballnak nevezett játékban is csak oktatott az első perctől fogva. Ez az Ő története lesz.